Léteznek gonosz és jó technológiák. A függőséget és egymásra- utaltságot okozó eszközök modern szolgasághoz, egyben az elitek radikális monopóliumához vezetnek. A feladat a jó technológiákba, a kedélyes emberi létezést, a szellemi és fizikai kiteljesedést segítő eszközökbe való befektetés – írta egy kiugrott pap 1973-ban.
Ivan Illich katolikus pap figurája autentikus közép-európai esszencia (nem tévesztendő össze Tolsztoj hasonló nevű karakterével). 1926-ban Bécsben született katolikus horvát és bukovinai zsidó szülők gyermekeként. A nácik elől Itáliába menekült, történészhallgatóként Firenzében és a Vatikánban tanult. Illich zseni volt: olaszul, spanyolul, franciául, németül, horvátul, ógörögül, latinul, portugálul, hindiül és angolul is szívesen vitázott. Papként szolgálta Manhattan szegényeit, vezette Közép-Amerika több katolikus misszióját, mielőtt rövid, ám megrázóan éleslátó köteteivel a kortárs filozófia ritka madarává avanzsált volna. Bolyongó zarándok – így nevezte magát.
Illich üzenete, hogy a modernitás a dolgok folytonos és öncélú intézményesítésére és iparosítására épül, ami korrumpálja a közösséget. Úgy vélte, hogy a nagy ellátórendszerek az oktatástól a jótékonykodáson át az egészségügyig megreformálhatatlanok – tömeges jellegük embertelenséghez vezet, amiben maguk az érintett mesterségek is áldozatok. Az óriási szervezetekre és a technikai újításokra alapozott fejlődés illúzió, sőt a modern bürokráciák eredeti céljukkal ellentétes hatást érnek el. „Az iskolák a képzetlenség és a butaság, a kórházak a betegség, a börtönök az erőszak, a nagy sebességű közlekedés a forgalmi torlódások forrásaivá válnak, a nemzetközi segélyprogramok a szegény és elégedetlen tömegek számát szaporítják. [...] Az intézmények léte fenyegeti leginkább a rájuk bízott feladatok megoldását, fel kell számolni őket, hogy az eredeti célok megvalósulhassanak.” Ami a technológiát illeti, „a hipotézis szerint a gépek felszabadítják a rabszolgákat, ám a jelek szerint inkább csak a saját szolgáikká teszik az embert”. 2021-ben már tudjuk, hogy Illich nem csak zarándok volt. Próféta is, ötven évvel az okostelefonok világuralma előtt.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Én nem a Tiszával vagy Magyar Péterrel vitatkozom, hanem a gazdáival Brüsszelben – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnök értékelte a választás előtti politikai helyzetet, de az új harcmodorról, a magyar futball esélyeiről és személyes pályájáról is szót ejtett. Exkluzív interjú.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
„Mi időben szóltunk, megmondtuk, mit kellett volna csinálni” – fogalmazott a miniszter.
